Címünk:
2835 Tata-Agostyán
Kossuth u. 31.
telefon:
+36 30/691-0042
e-mail:
konyvtaragost@pr.hu
Skype:
agostyankonyvtar
................................
Látógatóink száma
2011. december 5-től:
A könyvtár névadójáról
"...én a fáklyát meg nem tagadom, ha köd van, ha vihar: a fáklya szent."EGY ÉLET REGÉNYE - MÓRICZ ZSIGMOND
A kezdetek
Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született 1879. június 29-én. Apja Móricz Bálint, anyja Pallagi Erzsébet. Zsigmond még csak hat éves, amikor szülőfalujából, "a boldog szigetről" menekülnie kellett a családnak. Túristvándiban telepedtek le, ahol a kis Zsigmondra Jókai művei hatottak leginkább. Ekkor érezte először, hogy író szeretne lenni. A nyomor egyre jobban elhatalmasodott a családon. Lelkileg sérülékeny volt, ez debreceni iskolaéveire is rányomta bélyegét. Az első könyv, amelyet saját pénzén vásárolt, egy Csokonai kötet volt. Nem véletlen, hiszen a költőket tartotta a legnagyobb embereknek.
Móricz Zsigmond Emlékház Tiszacsécsén
Móricz Zsigmond nevét viselő könyvtárak
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár - Nyíregyháza
FSZEK Móricz Zsigmond Könyvtár - Budapest
Móricz Zsigmond Könyvtár - Mezőtúr
Móricz Zsigmond Könyvtár - Mezőfalva
Móricz Zsigmond és a Nyugat
Móricz Zsigmond megnyitó beszéde a Nyugat-Barátok Köre Irodalmi Szalonjának 1932 nov. 14-iki ülésén >>
Tevékenysége a Nyugat munkatársaként
Huszonöt év >>
25 éves a Nyugat
100 éves a Nyugat
Móricz Zsigmond a Wikipedián >>
Nyitva tartás | |||||||||
|
A gonoszabbnál is gonoszabb mostoha
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy rengeteg nagy erdő, amellett pedig volt egy szép kis falu. Abban a faluban csakis szegény emberek laktak. De mind között a legszegényebb egy özvegyember volt. Nem volt annak mása, csak egy szépséges kis leány gyermeke, meg egy kedves szöszke hajú fiacskája. Ezek aztán olyan szegények voltak, hogy hétszám csak az éhkoppot nyelték. Ha néha került egy kis kenyérre való lisztecske, a szitát a szomszédból kellett kölcsönkérni, mert még az sem volt nekik.
Lakott a szomszédban egy özvegyasszony, két csúfságos öregedő lányával. Ez az özvegyasszony szemet vetett a szomszédra, el akarata vetetni magát feleségül. Ezért aztán nyájasan fogadta a kislányt, szép szóval becézte, mindent kölcsön adott, amit csak kért. A kislánynak jólesett az anyai szó, és unszolni kezdte az apját, hogy venné feleségül az özvegyasszonyt. Gondolta, anyja lesz az anyja helyett, a lányok pedig kedves nénéi.