akadálymentes változat

Twitter facebook    
Textlib on-line katalógus

Címünk:

2835 Tata-Agostyán,

Kossuth u. 31.


Telefon:

06-30-691-0042


e-mail:

konyvtaragost@pr.hu

 

 
Nyitva tartás
Hétfő: 17:30 - 19:30
Szerda: 17:30 - 19:30
Péntek: 15:30 -19:30

 

 

 

Május

Május 1.

Májusfa állítás
Május első vasárnap Anyák napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt napja

Május 12-13-14.

Pongrác, Szervác, Bonifác napja

Május 21.

Magyar honvédelem napja

Május 25.

Orbán napja

 

Madarak és fák napja

 

Pünkösd
  Gyermeknap

Tovább

 

 

Május 1. - Májusfa állítás

 

Május első éjszakáján azok a legények akik komolyan udvaroltak, szép sudár fát vágtak az erőben, és azt a szeretett lány kapujában felállították. A fát feldíszítették színes szalagokkal, néhány helyen ajándékok is kerültek a fára. Május végén táncos, dalos mulatság keretében távolították el.

 

 

Május első vasárnapja - Anyák napja

 

Az ünnep amerikai eredetű. Az Amerikai Egyesület Államok 1914-ben rendelte először állami ünneppé az anyák napját. Európában a húszas években, hazánkban 1925-ben tartották az első megemlékezést. Ezen a napon az emberek figyelme az anyaság tiszteletére, megbecsülésére irányul.

 

Május 8. - Nemzetközi Vöröskereszt napja

 

Az 1859-es solferinói csata sebesültjeinek szörnyű pusztulása késztette arra Henri Dunant svájci írót, hogy kezdeményezze egy nemzetközi segélyszervezet létrejöttét. 1863-ban Genfben megalakította a Nemzetközi Vöröskeresztet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a szervezethez.

 

Május 12-13-14. - Pongrác, Szervác, Bonifác napja

 

Mindhárman ókeresztény vértanúk voltak. Sokéves megfigyelés miatt nevezik őket "fagyos szenteknek", hiszen gyakorta előfordul, hogy az idő május közepe táján hidegre fordul.

 

Május 21. - Magyar Honvédelem Napja

 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként a honvédsereg 1849. május 21-én visszafoglalta Buda várát. 1992-től ekkor ünnepeljük a Magyar honvédelem napját.

 

 

Madarak és fák napja

 

Időpontja változó. 1902. május 19-én kötöttek egyezményt az európai államok a mezőzgadaságban hasznos madarak védelmére. Az első rendezvény Chernel István ornitológus szervezte hazánkban.

 

Május 25. - Orbán napja

 

Őt is a "fagyos szentek" közés sorolják. Leginkább a szőlősgazdás igyekeztek elnyerni kegyeit, mert ebben az időszakban a fagy leginkább a szőlőnek árt.

 

Pünkösd

 

Pünkösd a húsvéttól számított 50.nap. Neve a görög ötvenedik szóból (pentekosztész) ered. A keresztény egyház születésnapja is egyben, annak emlékére tartja, hogy Jézus feltámadás után az apostolokra leszállt a Szentlélek, és az apostolok prédikációira sokan megtértek, így kialakulta az első gyülekezetek.

Különböző korú és eredetű szokások kapcsolódnak a pünkösdhöz.

Gyógyító hatást tulajdonítottak a pünkösdkor szedett növénynek és a hajnali harmatnak is.

Termésjósló és dologtiltó nap volt.

A szokások közül a legismertebb a pünkösdi király választás, melynek előzményei ősi, nomád népek hagyományaira vezethető vissza. Lovasversenyekkel, ügyességi játékokkal, erőpróbákkal döntötték el, ki legyen a pünkösdi király. Igen nagy úr volt - de csak egy esztendeig.

Párválasztó szokás is kapcsolódik hozzá. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a leánynak az ablakába, akinek udvarolni szerettek volna.

 

 

Május utolsó vasárnapja - Gyermeknap

 

1950-től minden évben ünnepeljük hazánkban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozata alapján.

 

Ki volt a pünkösdi király?

 

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap. Elnevezése a görög pentékosztész, az „ötvenedik” szóból származik. A katolikus egyház születésnapja. Az egyház tanítása szerint Jézus mennybemenetele után ezen a napon szállt le a Szentlélek az apostolokra. A pünkösd egyébként a zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon az aratást, az első gyümölcsöket, majd később a Tízparancsolat adományozásának emlékét ünneplik.

 

Régóta szokás volt, hogy a legények különböző vetélkedőket, lovasversenyt, futóversenyt rendeztek, és a győztest pünkösdi királynak választották meg. Persze ez csak egy rövid ideig tartó dicsőség volt, ezért ma is tartja magát a mondás, miszerint ha valakinek „rövid ideig tart az öröme, azt mondjuk, hogy nem volt az több, mint egy pünkösdi királyság”. A pünkösdi király, a falu legényeinek egy évig vezetője, bírája volt. Hivatalos volt minden lakodalomba és összejövetelre, mulatságra. Minden kocsmában „ingyen rovása” volt, vagyis a község fizette a fogyasztását. Lovát, marháját társai ingyen őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illethették, valamint mentes volt a közmunkák alól is. Mivel a falu legerősebb, legügyesebb fiatalembere válhatott a versenyeken győztessé, avathatták pünkösdi királlyá, ezért nagy tiszteletben tartották a többiek. A legények engedelmességgel tartoztak neki. Európa jelentős részében faluhelyen a középkor óta választottak pünkösdi királyt.

 

A király mellé királynőt is választottak. Mekkora dicsőség lehetett, ha valaki kiérdemelte ezt a szerepet! Hófehér ruhába öltöztették a kiválasztott lányt, és hajába koszorút tűzve, arcát díszes kendővel vagy fátyollal borították. Két kislány előtte ment, másik kettő a háta mögött és így járták végig énekelve a falut, kezükben virággal, karjukon kis kosárral. Egy házhoz éve, a udvaron megállva a kiskirályné feje felett kendőt feszítettek ki. Énekelve körbejárták a kiskirálynét és végül termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelték, áldást kérve a ház népére.

 

 

vissza a lap tetejére